• Területe 4925 ha, 320–1409 m tengerszint feletti magasságban terül el a Rahói járásban. Keletről és délről a Tisza, nyugatról a Kaszó folyó határolja. Legmagasabb csúcsai a Mencsul (1242 m) és a Lészij (1409 m). Először 1936-ban létesítettek ezen a területen rezervátumot, amelyet 1974-ben országos jelentőségű rezervátummá minősítettek át, majd 1990-ben a Kárpáti Bioszféra-rezervátumhoz csatoltak. A mészkő és márvány sziklafalakkal szegélyezett festői szurdokvölgyben impozáns tanösvény vezet a Sólyom Sziklához. A Kuzij-patak mentén több kisebb zuhatag és vízesés is látható. Klímája az Aknaszlatinai (Máramarosi)-medence meleg levegője miatt enyhébb a környező területekétől. Ennek köszönhetően egyedülálló módon a kocsányos (Quercus robur) és kocsánytalan tölgyek (Quercus petraea) egészen 1090 m magasságig felhúzódnak.
• Itt halad az összefüggő bükkerdők délkeleti szegélye az Északkeleti-Kárpátokban. Említést érdemel az európai bükk és a hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), valamint az erdők mészkősziklás részein megjelenő közönséges tiszafa (Taxus baccata). A tölgy-erdők elegyfajai a déli kitettségű lejtőkön a közönséges gyertyán (Carpinus betulus), a mezei juhar (Acer campestre), a vadcseresznye (Prunus avium). Az északi hűvösebb mikroklímájú részeken foltokban lucfenyő nő. Az erdők gyepszintjében megtalálható a szagos müge (Galium odoratum) és a hagymás fogasír (Cardamine bulbifera). A terület közel 450 edényes növényfaja közül 26 védett, pl. a krajnai farkasbogyó (Scopolia carniolica), az erdei holdviola (Lunaria rediviva), a turbánlilom (Lilium martagon), a sziklai fajok közül a kárpáti harangvirág (Campanula carpatica) és a havasi őszirózsa (Aster alpinus). Emellett több páfrányfaj is előfordul (pl. Asplenium scolopendrium, Asplenium trichomanes).
• Állatvilágát az Ukrán-Kárpátokra jellemző fajok alkotják. Előfordul a kárpáti kék meztelencsiga (Bielzia coerulans), a kétéltűek képviselői közül a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és a kárpáti gőte (Lissotriton montandoni), továbbá a gyepi béka (Rana temporaria) és a sárgahasú unka (Bombina variegata). A melegebb mikroklímájú déli lejtőkön lokálisan előfordul az erdei sikló (Zamenis longissimus) is. A ragadozók közül megtalálható a vörös róka (Vulpes vulpes), a nyuszt (Martes martes) és a borz (Meles meles), ritkán a barna medve, az eurázsiai hiúz és a vadmacska is. Az erdőkben vaddisznó és gímszarvas is él.
• A mészkőbarlangokban 8 denevérfaj talált élőhelyre, amelyből 4 faj, a nagyfülű denevér (Myotis bechsteini), a nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), a nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) és a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) védett. A madarak közül a szirti sas (Aquila chrysaetos) és több védett harkály faj is előfordul.

Forrás: Kolozsvári I., Hadnagy I., Csoma Z., Kohut E. (2020): Módszertani kézikönyv kárpátaljai környezettudományi terepgyakorlatokhoz. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász–Ungvár.