1. Kárpátalja vizes élőhelyeinek környezeti monitoringvizsgálatai

Kárpátalja felszíni vízhálózata rendkívül gazdag. A vízi ökoszisztémák állapotát meghatározó alapadatok hiánya jelentős akadályt képez a régió környezetvédelmi és vízgazdálkodási stratégiáinak kidolgozásában. Terepi tapasztalatok alapján a térség vízfolyásai és állóvizei egyaránt intenzív degradációs folyamatokat mutatnak. Ennek főbb okai a kommunális hulladék és szennyvíz környezetbe juttatása, valamint a mezőgazdasági eredetű diffúz terhelések (növényvédő szerek, műtrágyák). A degradáció kumulatív hatásai a vízminőség romlásában, az élővilág diverzitásának csökkenésében és az ökoszisztéma-funkciók sérülésében nyilvánulnak meg.

A kutatási program célja a síkvidéki vízfolyások és állóvizek részletes ökológiai állapotfelmérése. A vizsgálat tárgyát a főbb vízfolyások képezik (Tisza, Borzsa, Latorca, Batár, Szalva, Csaronda, Kerepec), valamint a Kárpátaljai-alföld állóvizei képezik.

A tervezett kutatómunka során komplex állapotértékelést végzünk, amely magában foglalja a vízkémiai és hidrológiai jellemzők mérését, a vízi makrofiton fajok, makrogerinctelenek és gerincesek vizsgálatát, valamint a biodiverzitás és az ökológiai indikátorok értékelését. Az így nyert adatok lehetővé teszik a felszíni vizek ökológiai állapotának összehasonlító elemzését, a főbb terhelési tényezők azonosítását, továbbá megalapozzák a hosszú távú monitoringprogramok és természetvédelmi intézkedések kidolgozását.

2. Kárpátalja idegenhonos növényfajainak annotált jegyzékének az összeállítása, mint alap a fajok monitorozásához és a kontrollintézkedések kidolgozásához

A kutatás célja a Kárpátalja növényvilága idegenhonos fajainak vizsgálata, melyek elterjedése veszélyezteti a biológiai sokféleséget és a társadalom biztonságát, valamint alapfeltétele a Biológiai Sokféleség Egyezmény, az Invazív Idegenhonos Fajok Globális Stratégiája, az Invazív Idegenhonos Fajok Európai Stratégiája és más nemzetközi és nemzeti jogszabályok betartásának Ukrajnában. A kutatás keretében meghatározásra kerül a vizsgált csoport jelenlegi fajösszetétele, biológiai jellemzőik, elterjedésük és ökológiai- és cönotikus kötődésük, figyelembe véve a regionális sajátosságokat. Az ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk értékelését terepi kutatások, herbáriumi és irodalmi adatok, valamint nyílt adatbázisokból származó információk elemzése alapján, összehasonlító florisztikai módszerek alkalmazásával végezzük. Első ízben kerül összeállításra a vizsgált régió idegenhonos fajainak jegyzéke, elterjedési térképeik elkészítése GIS-technológiák alkalmazásával, valamint a természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk előzetes értékelése. Az eredmények alapul szolgálnak a régióban előforduló adventív növényfajok monitorozásához és hatékony kontrollintézkedések kidolgozásához.

3. A természetes és introdukált növényi diverzitás vizsgálatának és megőrzésének tudományos alapjai a Szikura József Botanikus Kertben

A biológiai sokféleség csökkenése az egyik legfontosabb jelenkori ökológiai problémák közé tartozik. A fajok eltűnése a meglévő ökológiai kapcsolatok megsemmisülését és a természetes közösségek romlását, önfenntartó képességük elvesztését eredményezi, ami végső soron azok eltűnéséhez vezet. A biológiai sokféleség további csökkenése az ökoszisztéma destabilizálódásához, a bioszféra integritásának elvesztéséhez és a környezet legfontosabb jellemzőinek fenntartásának képtelenségéhez vezethet. A tudományos munka célja a Szikura József Botanikus Kert területén található természetes és bevezetett növények részletes elemzése, valamint a potenciálisan invazív fajok azonosítása.