A Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő által 2021. június 16-án szervezett nemzetközi fórumon ukrajnai és magyarországi szakemberek mellett az Európai Parlament több szakpolitikusa is részt vett. A találkozó központi tematikáját a Tiszát érő szennyezőforrások áttekintése, a kommunális és ipari eredetű hulladékterhelés csökkentésének lehetőségei, illetve a nemzetközi környezetpolitika jelenlegi irányvonalainak, illetve a probléma megoldásában játszott szerepének megvitatása adták.

Köszöntőjében Bocskor Andrea képviselőasszony a Tisza egyre fokozódó károsanyag-terhelésének megszüntetése terén a határokon átívelő nemzetközi összefogás és a célirányos európai uniós szerepvállalás fontosságát hangsúlyozta, mint elmondta „A tiszta Tisza és a tiszta Kárpátalja egy olyan erőforrása lehet az Európai Uniónak, Ukrajnának és az egész régiónak, amelyre érdemes nemcsak odafigyelni, hanem tenni is érte”.

Az esemény kezdetén a résztvevők a TV21 Ungvár televíziós csatorna Tisz(t)a Víz című riportfilmjét tekintették meg, majd három különböző tematikus panelben vitatták meg a Tiszát érő káros hatások környezetpolitikai, ökológiai és társadalmi vetületeit.

Bettina Doeser, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Vízminőség Osztályának vezetője az európai zöld megállapodás és a nemzetközi szinten is összehangolt vízpolitika jelentőségét ismertette, érintve azt a tényt is, hogy a Keleti Partnerség Program keretében az Európai Unió kiemelten támogatja Ukrajnát környezetvédelmi kérdésekben.

Markku Markkula, a Helsinki Régió és a finn Espoo Városi Tanács elnöke, a Régiók Európai Bizottságának tagja saját élményein és korábbi hasonló sikeres zárult projektek példaként történő bemutatásával  vázolta a lehetséges megoldási utakat.

A konferencia második részében a Tisza szennyezettségi állapota, a korábbi és jelenlegi hulladékterhelés mértéke és a szennyezőforrások lehetséges lokalizációjának kérdése kapta a fő figyelmet.

A második tematikus panel első felszólalója Kolozsvári István, a Fodor István Kutatóközpont vezetője volt, aki a Tisza felső szakaszának élőhelyi sokszínűségét veszélyeztető hatások lehetséges következményei és az értékmegőrzés lehetőségei címmel tartott előadást. Előadásában kitért a Tisza élőhelyi állapotának jelenlegi viszonyaira, a fontosabb élőhelykárosító folyamatok hátterére és a lehetséges megoldások kérdéskörére is.

Olekszandr Bilak, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Euroregionális Együttműködési Osztályának vezetője prezentációjában ismertette, milyen regionális szintű környezeti monitoring, valamint hulladékgazdálkodási stratégia valósul meg Kárpátalján.

A Tisza és a Szamos folyókon érkező kommunális hulladék eltávolításáról Veres József, a Nyíregyházi Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának vezetője osztotta meg tapasztalatait, kiemelve, hogy az igazgatóság milyen erőfeszítéseket tesz a folyókon érkező hulladékok káros hatásainak csökkentése érdekében.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnöke az aknaszlatinai sóbánya helyzetfeltárása a REVITAL projekt keretében címmel tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy a REVITAL I nevű projekt célkitűzése a sószennyezés csökkentése és a Tisza természeti erőforrásainak megőrzése az aknaszlatinai bánya területének és környezetének revitalizálásával és a környezet fenntartható használatának megerősítésével a határövezetben, ugyanis ezen terület legnagyobb szennyező forrása a só, ami vízben oldódik és a folyóba kerülve eléri az összes érintett országot. Mykhailo Dankanych, a Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynökség vezetője ismertette a Tid(y) Up projektet, a Dunába ömlő folyók mikro- és makroműanyag-szennyezés problémájának helyzetét Kárpátalja vonatkozásában.

A harmadik panelben civil szervezetek vezetői a társadalmi felelősségvállalás fontosságáról és a folyómenti közösségek gyakorlati környezetvédelemben játszott szerepéről beszéltek.

Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője a PET Kupa kapcsán szerzett tapasztalatokról számolt be, mely során több száz önkéntes munkájának köszönhetően 171 tonna folyami hulladékot gyűjtöttek be.

Ljasuk Dimitrij környezetvédelmi aktivista, A Tisza nevében című dokumentumfilm alkotója kifejtette, filmjének figyelemfelhívó és a probléma hátterét szemléletesen bemutató szerepével segíteni szeretné a Tisza megtisztításának ügyét.

A Tiszta Kárpátalja programhoz csatlakozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete is, amelynek elnöke, Dobsa István számolt be az eddigi eredményekről és a jövőbeli tervekről. A program során már 5,3 tonna illegálisan kihelyezett hulladékot gyűjtöttek össze Kárpátalján.

A konferencia tapasztaaltait és végkövetkeztetéseit Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője összegezte. Aláhúzta, hogy nagyon sokan tettek azért, hogy felhívják a figyelmet a problémára, ugyanakkor sokan tettekben is mutattak fel megoldási lehetőségeket. A résztvevők előadásaikban rámutattak a legégetőbb problémára, amely a szilárd hulladékok nem megfelelő kezelése Kárpátalján. Rendkívül fontos az emberek tájékoztatása is, amelyek meg kell, hogy változtassák a hozzáállásukat a problémához. A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el.

Fodor István Kutatóközpont