• Huszttól 4 km-re fekvő Kiresi település melletti kis síkságon, mintegy 256 hektáron húzódik. A völgy területe elliptikus alakú, domborzata nem egyenletes. Keleti, déli és nyugati oldalról dombok szegélyezik. A terület éghajlata enyhe és közepesen nedves, évi 8,5 °C átlaghőmérséklettel (január: -4,0 °C, július: +19,5 °C) és közel 850 mm csapadékkal. Átfolyik rajta a Huszti-patak, amely a völgy vízháztartásában nagy szerepet játszik. Számos kisebb mesterséges csatorna csatlakozik hozzá. A védett terület Európa legnagyobb síksági keskenylevelű nárcisz-mezeje (Narcissus angustifolius) 180-200 m tengerszint feletti magasságban. A terület valós nárciszborítottsága közel 80 hektár. Ez a közép-európai magashegységi növényfaj az Alpokban, a Balkán-hegységben és a Kárpátokban jellemzően 1100–2060 m tengerszint feletti magasságban nő.
• Az itt található nárciszpopuláció az eljegesedés utáni időszakból maradt meg és reliktumnak tekinthető. A Nárciszok-völgyében több mint egyéb 400 növényfaj is megtalálható, amelyek közül számos védett, pl. a porcoslevelű cickafark (Achillea cartilaginea (salicifolia)), az erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii), a széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis), a kakasmandikó (Erythronium dens-canis), a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), az illatos bibircsvirág (Gymnadenia odoratissima), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora), a mocsári kosbor (Anacamptis laxiflora), a fehér pimpó (Potentilla alba). A völgy folyamatos kiszáradása és a természetes szukcesszió miatt több helyen fűzbokrok nőnek.
• Állatvilágát főleg a síksági, üde kaszálókra, árterekre jellemző madárfajok alkotják, pl. haris (Crex crex), rozsdás csuk (Saxicola rubetra), citromsármány (Emberiza citrinella), mezei poszáta (Curruca communis), foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), fácán (Phasianus colchicus). Ritkán a függőcinege (Remiz pendulinus) is előfordul. A kis csatornákban a kis tavibéka (Pelophylax lessonae), a barna varangy (Bufo bufo), a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), a közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus) is fellelhető.
• A hüllők közül jelen van a vízisikló (Natrix natrix) és a fürge gyík (Lacerta agilis). Az emlősök közül a mezei pocok (Microtus arvalis), a pirókegér vagy pirók erdeiegér (Apodemus agrarius), a törpeegér (Мicromys minutus), a pézsmapocok (Ondatra zibethicus), a mezei nyúl (Lepus europaeus) is előfordul. A patakokban több mint 20 halfaj él.

Forrás: Kolozsvári I., Hadnagy I., Csoma Z., Kohut E. (2020): Módszertani kézikönyv kárpátaljai környezettudományi terepgyakorlatokhoz. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász–Ungvár.