• 1936-ban minősítették védetté, majd 1978-ban megújították státusát, és országos jelentőségű rezervátumot alakítottak ki a bázisán. Később létrehozták a magashegységi flóra védelmét biztosító Bliznica Szikla-rezervátumot. A két védett területen alakították ki 1997-ben a Kárpáti Bioszféra rezervátum Szvidoveci masszívumát, amely 350–1883 m tengerszint feletti magasságban terül el, 8687 hektáron. A Nagy-Bliznica 1881 m, a Kis-Bliznica 1872 m tengerszint feletti magasságú. Az évi középhőmérséklet +8°C körüli (a januári -3,4°C, a júliusi +18,4°C) és átlagosan 930 mm csapadék hull évente. A Szvidovec (Fagyalos) lejtőiről erednek a Fekete-Tisza, a Kaszó és Sopurka folyók.
• A terület több mint 400 virágos növényfaja közül 38 szerepel Ukrajna Vörös Könyvében. A bükkösök egészen 1380 m tengerszint feletti magasságig emelkednek, feljebb lucfenyő erdők váltják őket. A bükkerdők aljnövényzetét főleg gímpáfrány (Asplenium scolopendrium), erdei holdviola (Lunaria rediviva), pirosló hunyor (Helleborus purpurascens), zöld fodorka (Asplenium viride) alkotja. Az északi, hűvösebb lejtőkön összefüggő állományt alkot a jegenyefenyő és a lucfenyő. Az erdőhatár felett a havasi boróka (Juniperus sibirica) alkot sűrű állományokat. A Kis- és Nagy-Bliznica-csúcsokon nő a havasi kantusfű (Bartsia alpina), a havasi magcsákó (Dryas octopetala), az alpesi korpafű (Diphasiastrum alpinum), a havasi őszirózsa (Aster alpinus), az illatos rózsás varjúháj (Rhodiola rosea), a dárdás fűz (Salix hastata).
• Az Ukrán-Kárpátokban csak itt található meg pl. a havasi daravirág (Draba aizoides), a gombafűlevelű kőtörőfű (Saxifraga androsacea), az Euphrasia salisbur-gensis, stb. Napjainkra igen ritkák már a havasi gyopár (Leontopodium alpinum) és a feketéllő harangláb (Aquilegia nigricans) állományai.
• Az erdőségekben kedvező életfeltételeket talál a gímszarvas (Cervus elaphus), az európai őz (Capreolus capreolus), a vaddisznó (Sus scrofa), a barna medve (Ursus arctos), az európai mókus (Sciurus vulgaris), a nyuszt (Martes martes), a nyest (Martes foina), a szakállas bagoly (Strix nebulosa), az erdei fülesbagoly (Asio otus), a siketfajd (Tetrao urogallus). A terület nagyon ritka és értékes állata a vadmacska (Felis silvestris), a havasi cickány (Sorex alpinus) és az endemikus kárpáti gőte (Lissotriton montandoni). A Kiszva-patakban a védett európai vidra (Lutra lutra) is előfordul.

Forrás: Kolozsvári I., Hadnagy I., Csoma Z., Kohut E. (2020): Módszertani kézikönyv kárpátaljai környezettudományi terepgyakorlatokhoz. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász–Ungvár.